31. Merjük észrevenni a csodákat

Assisiből - Szent Ferenc és Klára városától elköszönve - Rotondó felé tart utunk. Az első megállónk Lanciano - az Eucharisztikus csoda egyik helyszíne lesz.

Kicsit beszéljünk most a csodáról.
A keresztények szívesen használják a "csodás" "csodálatos" kifejezéseket,  csodálkozni bárki tud, mégsem tapasztalják meg sokan Isten jelenlétét. Úgy élünk, mintha Isten csak akkor volna jelen, amikor szólunk neki, hívjuk Őt imáinkban.

De mi a csoda? Ki a csoda? Mitől csoda a csoda?

Kicsoda az ember? kérdés már egy állítást is tartalmaz: ki-csoda az EMBER?


Mennyi csoda történik a tudtunkon kívül, vagy éppen a szemünk előtt, csak nem vesszük észre. Újra meg kell tanulnunk akár gyermeki módon - rácsodálkoznunk a Gondviselés csodáira.

Mert ha ez a jellemvonásunk megvan, akkor hajlamosak leszünk akár minden pillanatban hálát adni, ez pedig olyan adottság, amely által Isten folyamatos jelenléte megtapasztalható.

Belegondoló: átélted már a hit csodáját, amikor Jézus valamit átvett az életedben és betöltötte azt?

Imádkozzunk, hogy
legyen "csodára kész minden pillanatunk!" 


Ámen





1 megjegyzés:

  1. Én azt gondolom, egy Imára egy Prédikációra, a Természet szépségeire, és mindenre végül is rácsodálkozhat bárki, csak gyermeki lelkülettel, csak őszintén, mert ez is egy bizonyos Kegyelem. Például egy Fatimai , vagy Lurdes-I csoda is szerintem a Gyermek csodálatja.
    Az angyal segítségnyújtása Krisztus feltámadását is eszünkbe juttatja – magyarázta még a Szentatya. Az Apostolok Cselekedetei szerint „egyszerre csak megjelent az Úr angyala, a helyiséget pedig fény árasztotta el. (Az angyal) oldalba lökte Pétert, s fölébresztette” (ApCsel 12,7). A fény az Úr húsvétjának megszabadító világosságára emlékeztet, amely győzött a sötétség és a rossz felett. Az angyal így szól Péterhez szóló szavait – „vedd magadra köntösödet, és kövess!” (ApCsel 12,8) – János evangéliumában is felfedezzük a feltámadás után, a Tibériás tónál történt esemény alkalmával, amikor Jézus kétszer is azt mondja Péternek: „Kövess engem” (Jn, 12, 19.22). Ez a követésre szóló erőteljes meghívás azt jelenti: csakis magunkból kilépve, Jézus nyomdokaiba lépve és az ő akarata szerinti cselekedet által nyerjük el a valódi szabadságot – mondta a Szentatya. Benedek Pápa: a közösségi ima csodálatos eszköz a megpróbáltatások idején, címmel a 2012.05.10. Magyar Kuríból idézve

    Péter fogságának és csodálatos szabadulásának eseménye azt tanítja nekünk – magyarázta a Szentatya –, hogy az egyház és mi mindannyian megpróbáltatásoknak vagyunk kitéve, amelyek során az ima a támaszunk. Én magam is – hangsúlyozta a Szentatya – pápává választásom óta érzem az egyház, a hívek imájának támaszát, amelyért szívből adok hálát nektek. A kitartó és bizalommal teli ima által az Úr megszabadít minket láncainktól és átvezet bennünket a legsötétebb éjszakán is, nyugalmat ad szívünknek....

    VálaszTörlés